Tetovált halak – amikor a tetoválás az akváriumba is eljutott

Újabban már a halak, pontosabban az úgynevezett papagájsügérek (Parrot Cichlid) is részesülhetnek – ha egyáltalán nevezhetjük így – a „tetoválás” szolgáltatásaiból. Ezek a kis vízi állatok a 2000-es évek közepén egy különös, Kínából induló divat áldozataivá váltak, ahol a mesterségesen díszített példányokat jóval magasabb áron értékesítették, mint a hagyományos akváriumi halakat.

A jelenség valójában nem annyira új, mint elsőre gondolnánk. A tetovált halak kínai kereskedelmének első beszámolói nagyjából 2005 környékére vezethetők vissza, 2007-ben pedig a Jiangsu tartományban található Suzhou egyik akvarisztikai üzletében már ilyen példányokat is lehetett látni.

A papagájsügéreket virágokkal és különböző mintákkal díszítették, amelyekről a kereskedők azt állították, hogy speciális lézer segítségével kerültek a halak testére, így nem a korábban alkalmazott vegyszeres festési módszert használták.

Néhány évvel később, 2009-ben a jelenség a nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltette.

A kínai Chengdu város Qingshiqiao kisállatpiacán megjelentek az úgynevezett „fortune fish”, vagyis szerencsehalak, amelyek testét virágokkal, szivárványszerű motívumokkal és kínai írásjegyekkel díszítették.

Az írásjelek állítólag szerencsét, jólétet, hosszú életet vagy boldogságot kívántak a tulajdonosnak.

A leggyakrabban használt halak a trópusi papagájsügérek voltak. Ezek valójában mesterségesen létrehozott hibrid sügérek, amelyeket kifejezetten akváriumi tartásra tenyésztenek, és amelyek jellegzetes, gömbölyded testformájukról, valamint narancssárga vagy vöröses színezetükről ismertek.

Tetoválások virágokkal és kínai írásjelekkel

A halak testére kerülő minták igen változatosak voltak.

Egyes példányokon virágok és különböző dekoratív motívumok jelentek meg, másokon kínai írásjegyeket lehetett látni, amelyek jelentése például a következő lehetett:

  • „szerencse”;
  • „boldogság”;
  • „hosszú élet”;
  • „jólét”;
  • vagy olyan jókívánságok, mint például „virágozzon az üzleted”.

Kínában, ahol a szerencséhez, gazdagsághoz és jóléthez kapcsolódó szimbólumok fontos szerepet játszanak a népi kultúrában, ezeket a halakat nem csupán díszállatként, hanem egyfajta élő szerencsehozóként is árusították.

Előfordult, hogy négy halból álló készletet kínáltak, amelynek minden egyes példánya más-más írásjelet viselt. Ezek együtt például szerencsét, jólétet, hosszú életet és boldogságot kívántak.

A tetovált hal többe került

A divatnak természetesen komoly kereskedelmi oldala is volt.

Egy 2009-es beszámoló szerint egy hagyományos papagájsügér ára körülbelül 10 jüan volt, miközben egy tetovált példányt legalább 25 jüanért kínáltak.

Egy négy halból álló készlet, amelynek tagjai a „szerencse”, „jólét”, „hosszú élet” és „boldogság” jelképeit viselték, megközelítőleg 120 jüanba kerülhetett.

Más szóval egy egyszerűen ráhelyezett dekoráció akár kétszeresére vagy háromszorosára is növelhette az állat kereskedelmi értékét.

Könnyen érthető tehát, hogy miért vált a módszer rövid idő alatt érdekessé az akváriumi díszhalak kereskedői számára.

Hogyan „tetoválták” a halakat?

A kínai kereskedők azt állították, hogy a mintákat alacsony intenzitású lézerrel és valamilyen pigment alkalmazásával vitték fel a halak testére.

A korabeli beszámolók egy része még azt is állította, hogy a módszer nem okoz fájdalmat, nem károsítja a halat, és a kialakított minta tartósan megmarad.

Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek az állítások elsősorban a kereskedőktől, illetve a halak értékesítésében érdekelt személyektől származtak.

Nem álltak rendelkezésre olyan komoly tudományos vizsgálatok, amelyek bizonyították volna, hogy az eljárás valóban teljesen fájdalommentes és ártalmatlan.

Ráadásul a „tetovált hal” elnevezés többféle, egymástól eltérő eljárást is takarhat.

A díszhal-kereskedelemben az évek során több módszert is alkalmaztak:

  • festékanyag befecskendezése tű segítségével;
  • pigment bőr alá juttatása;
  • mesterséges színezés vegyszeres fürdők alkalmazásával;
  • a hal védő nyálkarétegének ideiglenes eltávolítása, majd festékanyag felvitele;
  • olyan eljárások, amelyeket lézeres tetoválásként hirdettek.

Az akvarisztikai szakirodalomban ezeket a halakat gyakran painted fish, dyed fish vagy tattooed fish, azaz festett, színezett vagy tetovált halak néven említik.

Valóban fájdalommentes a lézeres tetoválás?

Ez a történet egyik legvitatottabb része.

A kereskedők azt állították, hogy a lézeres eljárás biztonságosabb a korábbi injekciós festési technikáknál, és nem okoz jelentős sérülést a hal számára.

A szakemberek azonban már akkor sem voltak ennyire biztosak ebben.

Zhang Zhicheng haltenyésztési szakértő 2009-ben arra figyelmeztetett, hogy a lézeres tetoválás károsíthatja a halat, mert beavatkozik a bőr természetes védőfelületébe, és megzavarhatja az állat fiziológiai egyensúlyát.

Egy hal esetében ugyanis a bőr és az azt borító nyálkaréteg nem egyszerűen külső burkolat.

Ez a nyálkaréteg az állat egyik legfontosabb természetes védelmi vonala a vízben található baktériumokkal, parazitákkal és más kórokozókkal szemben.

Minden olyan eljárás, amely megsérti vagy eltávolítja ezt a felszíni réteget, növelheti:

  • a fertőzések kockázatát;
  • a stresszt;
  • a bőr sérülésének esélyét;
  • a betegségekkel szembeni ellenálló képesség csökkenését;
  • az eljárás utáni regeneráció problémáit.

Emiatt azt az állítást, hogy a halak tetoválása teljesen „fájdalommentes”, komoly fenntartásokkal kell kezelni.

A halak mesterséges színezése még régebbi

Bár a kínai írásjelekkel ellátott tetovált halak elsősorban a 2005–2009 közötti időszakban váltak ismertté, az akváriumi halak mesterséges színezésének ötlete ennél jóval korábbi.

Bizonyos díszhalfajok mesterséges festését Ázsiában már a XX. század utolsó évtizedeiben is alkalmazták.

Az egyik legismertebb ilyen halfaj az úgynevezett üveghal (glassfish) volt, amelynek részben áttetsző teste miatt a befecskendezett festék rendkívül látványosan jelent meg.

Később más díszhalfajoknál is alkalmazni kezdték a hasonló technikákat.

Tanulmányok és akvarisztikai kiadványok többször bírálták ezeket az eljárásokat, mivel az ismételt injekciózás, a vegyszeres fürdők vagy a védő nyálkaréteg megsértése súlyos stresszt és egészségügyi problémákat okozhat az állatoknak.

A papagájsügér mégis az egyik legismertebb képviselőjévé vált ennek a jelenségnek.

Ennek egyik oka a nagy, gömbölyded, viszonylag egységes testfelület, amely megfelelő „felületet” biztosított a feltűnő minták elhelyezéséhez.

Virágoktól az „I Love You” feliratig

Ahogy a módszer egyre népszerűbbé vált, a halakra kerülő minták is egyre változatosabbak lettek.

A kínai írásjelek és virágok mellett megjelentek:

  • szívecskék;
  • számok;
  • csillagok és más szimbólumok;
  • zászlómotívumok;
  • különböző rövid szövegek;
  • sőt még az „I Love You” felirat is.

Egyes helyeken az ilyen halakat különleges alkalmakra szánt dekoratív ajándékként is kínálták, például Valentin-nap környékén.

A vásárló számára mindez szokatlan, egzotikus vagy akár szórakoztató látványt jelenthetett.

Az állat szempontjából azonban egy olyan beavatkozásról beszélünk, amelyet kizárólag esztétikai és kereskedelmi célból végeztek el.

A divat nem tűnt el teljesen

Bár a tetovált halakról szóló történetek elsősorban 2007 és 2009 között kerültek a nemzetközi sajtóba, maga a gyakorlat nem tűnt el teljesen.

Még jóval később is dokumentáltak mesterséges mintákkal ellátott papagájsügéreket ázsiai akvarisztikai kiállításokon és díszhal-kereskedésekben.

2019-ben például egy kínai szakmai kiállításon is bemutattak ilyen mintákkal rendelkező papagájsügéreket.

Az alkalmazott módszer azonban nem minden esetben azonos.

Egyes esetekben lézeres eljárásról beszélnek, más példányoknál festék befecskendezéséről vagy más mesterséges színezési technikáról.

Éppen ezért a kereskedelemben használt „tetoválás” kifejezést nem szabad összekeverni azzal a módszerrel, amellyel egy professzionális tetoválóstúdióban emberi bőrön készül tetoválás.

Tetoválás beleegyezés nélkül

Művészeti szempontból egy olyan hal látványa, amelynek oldalán egy tökéletesen látható kínai írásjegy vagy virágminta szerepel, kétségtelenül különleges.

Etikai szempontból azonban egészen más a helyzet.

Az emberi tetoválás személyes döntés.

Az ember maga választja ki:

  • milyen mintát szeretne;
  • hol készüljön a tetoválás;
  • ki készítse el;
  • és vállalja-e a beavatkozással járó kellemetlenségeket és kockázatokat.

Egy állat esetében azonban ilyen döntési lehetőség természetesen nincs.

A test módosítása kizárólag azért történik, hogy az állat látványosabb legyen, jobban eladhatóvá váljon és magasabb árat lehessen kérni érte.

Éppen ezért a tetovált és mesterségesen festett halak megjelenése már a kezdetektől jelentős kritikát váltott ki az akvaristák és az állatvédők körében.

Amit közel két évtizeddel ezelőtt különös technológiai újdonságként és új akvarisztikai divatként mutattak be, az egyben egy fontos etikai kérdést is felvet:

meddig mehetünk el egy állat testének megváltoztatásában pusztán azért, hogy érdekesebbnek vagy értékesebbnek tűnjön?