Az én történetem
Sziasztok!
A tetoválás gyerekkorom óta része az életemnek. Már akkor lenyűgözött ez a különös művészeti forma, amikor még szinte semmit sem lehetett tudni róla, legalábbis ott és abban a világban, ahol én felnőttem.
Nem volt internet, YouTube, oktatóvideó vagy néhány kattintással megrendelhető tetoválógép. Amit a tetoválásból láttam, azok többnyire katonákon vagy a régi, füstös kocsmák vendégein megjelenő egyszerű minták voltak. Fogalmam sem volt róla, hogyan készülnek, milyen eszközökkel dolgoznak, vagy egyáltalán hogyan kerül a festék a bőr alá.
De érdekelt. Nagyon.
Az első tetoválás – valamikor 1990 körül
Az első igazi próbálkozásom valamikor 1990 körül történt.
Szereztem fekete rajztust és egy varrótűt, majd minden különösebb tudás nélkül elkészítettem az első tetoválásomat: egy fekete pókot.
Mai szemmel természetesen egészen másként nézek erre. Akkoriban azonban nem volt előttem útmutató, nem volt kitől tanácsot kérni, és a tetoválás biztonságáról, higiéniájáról vagy technikájáról sem álltak rendelkezésünkre azok az információk, amelyek ma már természetesek.
Egyszerűen kíváncsi voltam arra, hogy meg tudom-e csinálni.
És valahogy sikerült.
Olyannyira, hogy hamarosan az ismerőseim közül is egyre többen szerettek volna valamilyen tetoválást.
A házilag készített tetoválógépek időszaka
A következő lépés természetesen egy „tetoválógép” volt – már amennyiben annak lehetett nevezni. 🙂
Akkoriban szájról szájra terjedtek az információk. Valakitől azt hallottam, hogy egy golyóstollból, tűből és egy kis elektromos motorból lehet tetoválógépet készíteni.
Így hát készítettem egyet.
Nem volt belőle komoly munka vagy üzlet. Talán havonta készült egy tetoválás, néha még annyi sem. Nekem azonban nem is ez számított. Egyszerűen szerettem csinálni, kísérletezni és egyre többet megtudni róla.
2006 – amikor minden megváltozott
Az igazi fordulópont nagyjából 2006 körül érkezett el, amikor ajándékba kaptam az első professzionális tetováló felszerelésemet.
Egy valódi tetoválógép, minőségi festékek és olyan eszközök kerültek a kezembe, amelyekkel végre egészen más szinten lehetett dolgozni.
Ettől kezdve sokkal komolyabban kezdtem foglalkozni a tetoválással. Fejlesztettem a felszerelésemet, új technikákat tanultam, figyeltem más művészek munkáját, és az internet megjelenésével hirtelen kitárult előttem egy olyan világ, amelyhez korábban szinte lehetetlen volt hozzáférni.
Az évek alatt rengeteget tanultam saját magamtól és más művészek munkáiból. Még tanítványom is volt, akinek továbbadhattam valamennyit abból, amit én addig megtanultam.
A tetoválás azonban számomra soha nem egyszerűen az ügyfelek számáról szólt. Sokáig inkább én voltam a családban és a baráti körben „a tetkós” – és valahol ezt a szerepet szerettem igazán.
Nemcsak a tetoválás, hanem a története is érdekelt
Ahogy egyre többet foglalkoztam a tetoválással, egy idő után már nemcsak az érdekelt, hogyan készül egy tetoválás, hanem az is, hogy miért tetoválunk egyáltalán.
Honnan ered ez az egész?
Miért jelölték meg a testüket egymástól több ezer kilométerre élő népek?
Mit jelentett egy tetoválás egy maori harcosnak, egy borneói közösség tagjának vagy egy csendes-óceáni sziget lakójának?
Így kezdtem el olvasni és gyűjteni mindent, amit a tetoválás történetéről, ősi technikáiról, szimbólumairól és különböző kultúráiról találtam.
Ebből született meg később ennek az oldalnak is az egyik fontos része: a tetoválás története és kultúrája.
És valahol közben jött a sör is…
A The Tattooist Craft azonban nem kizárólag a tetoválásról szól.
Van egy másik szenvedélyem is: a homebrewing, vagyis az otthoni sörfőzés.
Első látásra talán két teljesen különböző világnak tűnik. Számomra azonban nagyon hasonlóak.
Mindkettőben ott van az alkotás öröme. A kíváncsiság. A technika. A folyamatos tanulás. A hibákból szerzett tapasztalat. És az a pillanat, amikor valamiből, ami kezdetben csak egy ötlet volt, végül megszületik valami saját.
Egy tetoválás.
Egy recept.
Egy pohár saját készítésű sör.
Talán ezért is lett az oldal neve The Tattooist Craft.
The Tattooist Craft
Ez az oldal végül mindannak a találkozási pontja lett, ami az évek során érdekelt.
Tattoo Art. Tattoo History. Culture. Homebrewing. Craft Beer. Life.
Megmutatom a saját munkáimat, összegyűjtöm a tetoválás történetének és kultúrájának számomra legérdekesebb történeteit, írok az otthoni sörfőzésről, receptekről és alapanyagokról, és folyamatosan építem azokat a brewing kalkulátorokat és eszközöket is, amelyeket én magam is szívesen használok.
Nem egyetlen témáról szól.
Inkább mindarról, amit szeretek létrehozni, megtanulni és továbbadni.
Ez a The Tattooist Craft.